A robotika hatása a gazdaságra.

Az iparban a robotok már évek óta lehetővé teszik az egyszerű munkafolyamatok automatizálását. Ez eddig nem vezetett magasabb munkanélküliséghez, de az állítás szerint ez meg fog változni.

A többletjólét tehát kevesekhez, a (nagy)vállalatok tulajdonosaihoz és vezetőihez kerül. Kezdetben tovább nő majd a gazdagok és szegények közötti különbség. Először az alacsonyabb végzettségűek veszítik el a munkájukat, és nem lesznek számukra új állások sem. Hollandiában ők a munkanélküli-ellátás és a szociális segély védőhálójába kerülnek. Más országokban, például az Egyesült Államokban, ez sokkal gyorsabban keserű szegénységhez vezethet. Nem nehéz belátni, hogy ez hatalmas elégedetlenséget, sőt akár forradalmakat is kiválthat. Remélhetőleg ez csak egy átmeneti időszak lesz, amely alatt a döntéshozók olyan módosításokat hajtanak végre, hogy mindenki részesülhessen a növekvő jólétből. A hatékony szakpolitika kidolgozása és végrehajtása kulcsfontosságú ahhoz, hogy ezt az átmenetet megfelelően alakítsuk.

Végső soron azonban ez a fejlődés nem állítható meg, egyszerűen azért, mert megvalósítható, és az AI, valamint a robotizáció révén jelentős pénzre és hatalomra lehet szert tenni.

A jólét újraelosztása

Ha végül a magasabb végzettségűeket is munkanélküliségre kényszeríti a mesterséges intelligencia, a kormány kénytelen lesz beavatkozni. Ezt úgy teheti meg, hogy újraosztja a jólétet az (addigra) szupergazdagok és a munkanélküliek között. Mivel a nemzeti kormányoknak már nem lesz elegendő befolyásuk a multinacionális vállalatokra, ehhez együttműködésre lesz szükség. Induljunk ki abból a pozitív feltételezésből, hogy ezt végül sikerül megvalósítani. Akkor sok szabadsággal, szabadidővel és jóléttel élhetünk egészen addig a pillanatig, amíg az utolsó munkahelyet is fel nem váltják az intelligensebb robotok. Abban a pillanatban, vagy nem sokkal előtte, megszűnik az általunk ismert gazdaság, és minden ingyenessé válik. A robotok ugyanis mindent előállítanak, beleértve a nyersanyagok kitermelését is, és mivel nem igényelnek ellenszolgáltatást, mindezt ingyen teszik, a nap 24 órájában, az év 365 napján. A termékek és szolgáltatások ára tehát egyre tovább csökken, míg végül el nem éri a nullát.

És akkor?

A gazdaság eltűnt, gazdagnak lenni pedig többé nem hasznos, hiszen minden ingyenes.

Kialakul-e ekkor egy árnyékgazdaság, ahogyan ma is létezik az alvilág és a tisztességes világ között, vagy megpróbáljuk más módokon megkülönböztetni magunkat? Jelenleg nem tudom, de azt igen, hogy a fenti forgatókönyv reális, és fel kell készülnünk mind a mostani időszak és a gazdaság eltűnése közötti periódusra, mind az azt követő időszakra.

Ha azonban jól kezeljük ezt a helyzetet, éppen azt érhetjük el, amire mindig is vágytunk: több szabadidőt és elegendő jövedelmet ahhoz, hogy szép és tartalmas életet élhessünk. Ezért ezt a gondolatot érdemesnek tartom arra, hogy továbbra is befektessünk az innovációba.

Nemrég ez az Economou ismertette a véleményét arról, hogy minek kell és minek fog történnie, ha az AI számos területen hatékonyabbá válik az embereknél.